T- mag zsír veszteség
Tartalom
- Zsírégetés, leegyszerűsítve
- Omega 3 zsírsav
- A szálkásító étrend
- Integrált gyümölcstermesztés
- Hogy működik a testünk?
- Ismétlés: hogy készítsük el a libamájat?
- A szálkásító étrend összeállítása
- INTENSE ABS FAT LOSS in 7 Days (lose belly fat) - 10 minute Workout
- Először a játékszabályok, és később részletesen róluk:
- Májkészítési és -tálalási módszerek
Vörösáru és felvágott gyártása Vörösárunak hívják a húspépből készített termékeket, amelyet szalonna hozzáadásával finomra aprítanak, általában bélbe töltenek, rövid ideig forrón füstölik és utána hőkezelik. A húspépet húsból nitrites pácsóval vízzel finomra aprítva állítják elő.
- Integrált gyümölcstermesztés | Digitális Tankönyvtár
- Print A hízott máj, illetve világszerte elterjedt nevén foie gras mint a név is mutatja, vérbeli hungarikum évezredek óta ismert ínyencség.
- Fogyás kyo hota hai
- Ismétlés: hogy készítsük el a libamájat? - Bűvös Szakács
Az idegen vizet víz vagy jégpehely formájában adják a masszához. A víznek az a feladata, hogy a húsfehérje izomfehérje a só jelenlétében oldatba menjen, és a megduzzadt fehérje hálószerűen zárja magába a vizet és a zsírt. Így a hőkezelés során koaguláló fehérjeháló meggátolja a víz, illetve a zsír kiválását.
A nyersanyagok építőelemei az izomszövet, a zsírszövet és a kötőszövet. A vörösáruk nyersanyaga hagyományosan marhahús és szalonna, újabb időkben azonban jelentősen elterjedt a sertéshús használata.
Zsírégetés, leegyszerűsítve
Természetesen arra is van lehetőség, hogy vegyesen használjanak sertés- és marhahúst. A vörösáruk legfontosabb adalékanyag a nitrites sókeverék és a nátrium-pirofoszfát. A foszfát részben a pép pH-értékének növelésével, részben az izomfehérje duzzadásának elősegítésével megfelelő rugalmas állományt és kellő víz- és zsírkötést biztosít.
A vörösáruk fűszerezése általában enyhébb, legfontosabb fűszerük a bors. Pépesítés A vörösáruk húspépből készülnek. Megfelelő minőségű állományú, vízkötő képességű, színű stb. A pép minőségét alapvetően befolyásolja a nyersanyag-összetevők és egyéb anyagok minősége és mennyisége, az aprítóberendezések konstrukciója és műszaki állapota, valamint az esetek jelentős részében a nyersanyag-összetevők hozzáadási sorrendje és a gyártási folyamat során alkalmazott hőmérséklet.
Omega 3 zsírsav
A hús aprítása során az izomszöveti rostok darabolódnak, a sejtnedv szabaddá válik, az aktomiozin-komplex a só, a víz és a difoszfát hatására disszociál, a fehérjék duzzadnak és a kutterezés során kialakul egy olyan rendszer, amely megfelelő eljárás esetén a vörösáruval szemben támasztott követelményeket ki tudja elégíteni.
Az összetevők adagolási módjának függvényében a technológia lehet egylépcsős, többlépcsős vagy készpépes eljárás. Az egylépcsős kutterezésnél az összetevőket egyidejűleg aprítják, ami csak nagy teljesítményű kuttereknél javasolható.
Az egyes nyersanyagok egymás utáni adagolására és fokozottságára nincs lehetőség.
A szálkásító étrend
Az aprítás igen intenzív és a lefutási idő rövid. A többlépcsős kutterezésnél hidegen aprítják a sovány húst só és polifoszfátok jelenlétében, így a miozin maximális duzzadóképessége érhető el. A hőmérsékletet 0 oC körül tartják.
Amennyiben fagyasztott húst használnak fel, akkor száraz kutterezéssel, hűtött hús esetén jégpehellyel állítják elő a sovány húspépet.
A száraz kutterezésnél a sovány húst difoszfát jelenlétében aprítják, majd kellő aprítás után vizet adnak hozzá nitrites sóval együtt. Ezután adják hozzá az elődarált hűtött szalonnát, majd néhány perces aprítás után befejezik a kutterezési műveletet.
A pép hőmérsékletének az aprítási-keverési folyamat végére nem szabad 16 t- mag zsír veszteség 17 oC fölé emelkednie. A készpépes eljárás során nitrites sókeverék jelenlétében aprítják a meleghúst jéggel, majd egy éjszakán át t- mag zsír veszteség.
Integrált gyümölcstermesztés
Másnap egyharmad rész húspépet tovább aprítanak-kevernek t- mag zsír veszteség elődarált, hűtött szalonnával, fűszerekkel, a szalonnára számolt sóval, majd a kétharmad rész húspéppel homogenizálják. A vágás során a színhúson és gyártási szalonnán kívül egyéb nyersanyagok is kitermelődnek.
Tárolás A tárolás egyik alapvető célja a gyümölcsök fogyasztási idejének megnyújtása. Ez több szempontból is fontos. Jelentős olyan esetben, amikor bő termésünk van, s azzal rövid időn belül nem tudunk mit kezdeni.
Ezeket nagyrészt más termékfélék kenőstermékek, hurkafélék stb. A mai korszerű berendezések ínleválasztó berendezések, nagy késfordulatszámú kutterek stb.
Így lehetőség van például a bőrke és az ín vörösárufélékhez vagy húspéphez történő felhasználására anélkül, hogy a metszéslap minősége romlana. Természetesen a termék egyéb tulajdonságai vízkötő képesség, állomány, íz, szín szempontjából a bedolgozható mennyiség korlátozott.
Hogy működik a testünk?
A kötőszövet nem aprítható ugyanúgy, mint az izomszövet vagy a zsírszövet, ezért célszerű a kötőszövetet különválasztani kézi válogatással vagy ínleválasztó berendezéssel és külön aprítani.
Bélbetöltés A nitrites pácsóval gyártott vörösárukat bélbetöltés után rövid ideig pihentetik a színkialakulás érdekében 15 - 20 perc és utána füstölik és főzik. A bélbetöltést csigás vagy lamellás, esetleg dugattyús töltőgéppel t- mag zsír veszteség, a kis átmérőjű vörösárut virsli, krinolin, szafaládé pározni, a nagy átmérőjű vörösárut párizsi kötözni vagy klipszelni szokták.
Kis átmérőjű termékekhez használhatnak természetes beleket juh vékonybél: virsli, sertés- és marha-vékonybél: szafaládé, illetve krinolin emészthető, kollagén alapú műbeleket virsli vagy cellulóz alapú műbeleket celofánbél: virsli. A nagy átmérőjű termékhez kollagén alapú, nem emészthető műbeleket Cutisin, Fibrán, Naturin vagy cellulóz alapú, rostos műbeleket Nalo-Faser, Visco, Fibrous, Walsroder használnak.
Ismétlés: hogy készítsük el a libamájat?
Hosszabb eltarthatóságú termékek gyártásánál PVDC-vel lakkozott cellulóz alapú műbeleket használnak, amelyek meggátolják az utószennyezésként a felületre jutó mikrobák behatolását. Ez a védőréteg sem teszi lehetővé a füstölést. Füstölés, főzés A vörösáruknál a melegfüstölés tartósító hatása elhanyagolható, elsősorban íz- és színkialakítás céljából alkalmazzák.
Em fogyás főzés célja egyrészt a vörösárura jellemző rugalmas állomány kialakítása, a húsfehérjék koagulációja összetapadó megszilárdulása gélképzés révén, másrészt a nemkívánatos mikrobák jelentős mértékű elpusztítása.
A szálkásító étrend összeállítása
A hőkezelés általában füstöléssel kezdődik, amelyet szárítás előz meg, a felületet ugyanis le kell szárítani ahhoz, hogy a füstalkotórészek rácsapódjanak és a felületen maradjanak. A szárítást követi a füstölés fokozatosan növelt hőmérsékleten 40, 60, 80 oCmajd kb. Utána a terméket hidegvizes zuhannyal szobahőmérsékletre hűtik, majd hűtőtérben 6 oC alá hűtik.
INTENSE ABS FAT LOSS in 7 Days (lose belly fat) - 10 minute Workout
A t- mag zsír veszteség minőségét befolyásoló tényezők A késztermék minőségét a hőkezelés alatt és utána is a megfelelő stabilitású pép előállítása határozza meg, amely igen sok tényező függvénye.
A nyersanyag minőségének döntő hatása van, a vízkötő képesség, a szín, és az állomány kialakulásában. A megfelelő tulajdonságait megtartó sertéshúsból is kiváló minőségű párizsit lehet készíteni, de a marhahúsból még jobb állományú vörösáru nyerhető.
Először a játékszabályok, és később részletesen róluk:
Ez természetesen nemcsak a nyersanyag függvénye, hanem a felhasznált zsír és kötőszövet arányától is függ, vagyis nemcsak a hús saját kötőszövettartalma, hanem a hozzáadott bőrke és ínpép mennyisége is befolyásolja a minőséget. A víz optimális esetben megfelelő fehérjefeltárást tesz lehetővé, ahol a hőkezelési veszteség a legkisebb és az állomány rugalmas. A víztartalmat csökkentve tömörebb lesz az állomány, ezzel azonban csökken a rugalmasság és növekszik a keménység, gazdaságosság romlik.
Az aprítottságnak a fehérjefeltárásban van szerepe, egy bizonyos határig a fehérjefeltárást fokozva javul az állomány, a metszéslap egyenletes, a haraphatóság megfelelő, és csökken a hőkezelési veszteség. Túlzott aprítás esetén romlik az állomány és a szín is romolhat.
Igen nagy teljesítőképességű kutterezés esetén, és ha a nyersanyagokat egymás után adagoljuk, az adagolás sorrendjének is szerepe van a megfelelő állomány kialakításában. Minél kevesebb a kiváló funkcionális tulajdonságú fehérje a pépben, annál kritikusabb az adagolás sorrendje, az egyes alkotórészek aránya, az aprítás mértéke, az aprítás hőmérséklete, valamint a hőkezelés mértéke.
A sok évtizedes gyakorlat alapján az optimális sorrend a következő: marhahús, sertéshús, foszfát, nitrites sókeverék, jég, aszkorbinsav, ismét jég vagy víz a hőmérséklet emelkedéstől függőenszalonna és végül fűszer. Felvágottak A felvágottfélék technológiája alapvetően hasonló a vörösárukéhoz a nyersanyag kiválasztást, egyes aprítási folyamatokat, a bélbe töltést és a füstölést, főzést, hűtést illetően.
Májkészítési és -tálalási módszerek
A felvágottfélék rendszerint a húspépbe belekevert, mozaikképző hús- és szalonnaszemcsékből állnak, a mozaikképző húsrész lehet előre pácolt is. Fűszerezésük intenzivebb, mint a vörösáruké, jellemző fűszerük sok esetben a fokhagyma. Közismert felvágottfélék az olasz, soproni, zala stb.