Elveszíti a gyűlöletet és nem a súlyt. A gyűlölet – Jezsuita Kiadó

A magyar nép ezer arca Ha a nép jelleméről beszélnek, csaknem mindenki a ma kisgazdáknak nevezett rétegről beszél. Hogy mennyi birtokkal lehet kisgazdának nevezni egy földmívest, azt nem könnyű megállapítani.

Nem annyira a föld mennyiségétől függ, mint inkább a társadalmi és lelki odatartozástól. Vannak falvak, ahol a féltelek, tehát húsz hold, a falu legnagyobb gazdájává teszi a birtokosát, s az Alföld nagy határain sokszor háromszáz hold is kisgazdává minősíti a tulajdonost.

Kisgazda az, aki valamennyi földnek tulajdonosa, mindenesetre annyié, hogy a falu társadalmának tagja tud lenni általa s nem nőtt túl a falu határain. De a magyar nép nemcsak a kisgazdákból áll. Ott van mellettük a szegénynép. A földnélküliek óriási tömege. A zsellérek, akiknek házuk sincs, ledolgozzák évente bizonyos napszámban a házbért a gazdának. Ott vannak, akik pénzt fizetnek a házacskáért, amiben éldegélnek s közben munkára járnak. Sőt azok is, akiknek csak házuk van, de nincs hozzá földjük, ezek az Isten zsellérei, akiknek van éppen a fejük felett valami tető, de összes vagyonuk a két kezük munkája.

Abból élnek, hogy kisegítik a munkát nem győző kisgazdákat, vagy bandába szerződve maguk közül választott vezetőkkel uradalmakban, közmunkáknál, s távol vidékeken alkalmi munkáknál keresik meg a család egész évi kenyerét. Harmadik réteg a cselédnép. Azok, akik a nagy uradalmakban évi kenyeret kapnak, mint kocsisok, béresek, mezőgazdasági éves munkások, dohánykertészek, kertészek, pásztorok.

Régebben a pásztorok egészen önálló kaszt volt s éppen most akarnak Kisujszálláson a pásztorok kongresszust tartani, ahol a minősítést akarják megvitatni. Az utóbbi évtizedekben ugyanis már annyira kezdenek elfogyni a nagy legelők, hogy a pásztorok életlehetősége igen csökken. A kisebb falkák, nyájak, birkalegelők pedig alkalmi munkásokra szorulnak, ami az igazi pásztor önérzetét és élethivatását veszélyezteti. Mindenesetre, ha összeszámláljuk, a népnek nem túlnyomó része a kisgazda réteg.

Már pedig életfelfogásban igen nagy különbség van a fogyni 10 font 2 hét és a nincstelenek között. A kisgazda-típust könnyebb egységesen jellemezni. A kisgazda olyan, amilyen a falu. Életfelfogásának alapja a föld. A föld mennyisége, minősége, termőereje szabja meg a világnézetét.

Rendkívüli mértékben számít minden hold föld, amennyivel egyiknek többje van, mint a másiknak. S minden kvalitás, amit a meglevő föld jelent.

1. Hogyan lehet elveszíteni a zsírzsírt
2. Karcsúsító zenekar
3. Szülőség 15 Egy szervezet addig marad egészséges, amíg tudata ellátja és hordozza valamennyi testrészét és szervét.

Ehhez jön a ház nagysága, minősége, hogy miből épült s milyen helyen van a faluban. Az nem olyan súlyos, hogy mennyi adósság van rajta, mert a földgazdálkodás mellett a pénz nem jön annyira számba. Egy falusi gazda mindaddig, míg birtokának ura, bármennyi adóssága is van, ugyanazt a szerepet játssza a falu életében, mint amíg adósságmentes volt. De ha a földjét elárverezik, akkor lesüllyed.

Elveszíti tekintélyét, elveszti a szavazata súlyát, elveszíti közhivatalát, vége van. Nem ritka, hogy egy ilyen ember inkább felakasztja magát, mint hogy az alacsonyabb minőségű élet gyötrelmeit vállalja.

Mivel ennyire a birtokhoz van kötve az egész élet, roppant gondot kell fordítaniok arra, hogy legalább a külszín megmaradjon. A birtokot fenntartani nagyon nehéz, mert nincs biztosítva az évi jövedelmezőség. A művelés is, de az időjárás is és azonkívül számtalan körülmény játszik közre a birtok hasznának kialakulásában.

A kisgazda tehát arra nevelődik, hogy véghetetlenül takarékoskodnia kell, különösen a pénz dolgában, mert ahhoz jut a legnehezebben. Görcsös ragaszkodás a vagyontárgyakhoz. Nemcsak a földhöz, hanem mindenhez, ami az életéhez tartozik.

Egy ásó, amelynek a vaslapját pénzen vette s a nyelét maga faragta, roppant kincs a számára, amit a világért el nem ajándékozna s ellopni nem enged. Még akkor is, ha már használhatatlanra lekopott.

Gyűlölök és szeretek | Mindennapi Pszichológia

Jó lesz még valamire. Egy tyúkkas, amit vett, vagy maga font, ócskán és már szemét formájában is ott marad és ki nem dobná, vagy el nem tüzelné.

Nincs lelke rá, mert hátha még kell valaha valamire Az ízék, a törek, a szalma-csutak, a régi meszelő, a nagyapja ócska ekevasa, amit már az ő ekéjéhez nem is lehet használni, minden tárgy, ami egyszer nála használatban volt, ha ma félre is került, olyan része az életének, mint a testének minden íze és ujja, semmitől sem bír megválni.

• Multiple sclerosis symptoms in females
• Kétségbeesetten kell lefogynia

Fenn kell tartani az élet egészét, úgy ahogy az felhalmozódott: minden tárgy, ami a telekről kikerül, a halál jegye. Egy kisgazda olyan könnyen tönkre tud menni a legcsekélyebb könnyelműség mellett, hogy a gyermeket a legelső pillanattól kezdve a rémült-megtartásra kell nevelni.

S ez végig vonul az egész életén.

A legminimálisabb mennyiségű ételt fogyasztják, a legszűkebben ruházkodnak, a legtakarékosabban élnek. Nem isznak, nem dohányoznak, nem költenek. Minden pillanatot felhasználnak, hogy pénzt keressenek s pénzt ki ne adjanak.

Ha az életkeretet sejtnek tekintjük, ennek a sejtnek az épségben tartására fordítják erőiknek túlnyomó részét. Ebből következik, hogy a közélettel és a közdolgokkal szemben is a végtelenségig fukarok és önzőek, mert nem látják annak semmi hasznát. A falu költségeire, a tisztviselők javára, a pap, a tanító előnyére egy fillért sem akarnak kiadni, mert a fillért a saját életüktől kell elvonni és nem látják, hogy az így kiadott fillér valahol megtérül.

Az adót a leglehetetlenebb kínok közt fizetik s csak azért, mert muszáj.

• A gyűlölet – Jezsuita Kiadó
• Hwasa fogyni
• Lefogy fargo nd
• Magyar Zsidó Lexikon: Antiszemitizmus ellen való küzdelem

A falu tagjai, a falusi társadalom egyedei ebben valamennyien egyetértenek. A kisgazda valami nagyon megijesztett vállalkozó, aki nem mer a vállalatába belefektetni s nem mer semmi kockázatot elkezdeni, s nem hisz abban, hogy a közösség valahogy segítségére van.

Az ország gondolatai oly távol vannak tőle, hogy elképzelhetetlen, hogy az neki hasznára váljon, ha az ország virul. Ennek főoka, hogy szörnyű és áthidalhatatlan távolságot éreznek a felettük levő úri osztállyal szemben. A kisgazda osztály közvetlen az urak alatt van, de úgy érzi magát, mintha ez az osztály rajta feküdne, mint valami elviselhetetlen teher, amelyet neki kell eltartania s nem a maga jószántából, hanem azért, mert ez az osztály adózás és más formákban kiveti rá a maga fényűző életének összes költségét.

Okoskodásuk szerint, csak ők termelnek, az urak csak fogyasztanak. S mivel nem tehetnek ellene semmit, elszántan és kétségbeesetten védekeznek ott, ahol lehet. Kézzel-lábbal s ellenséges indulattal és gyűlölettel védik érdekeiket, ha tudják s ha nem tudják, akkor kétségbeesetten és tehetetlenül szenvedik el a szörnyűnek érzett terhet.

A falu egy bizonyos fokig érzi a közösség valóságát és szükségességét. De csak addig, amíg a falu szemléletében vannak. A falunak szüksége szokásos eljárás zsírégető a templomra, mert az mutatja meg a falu nagyságát s az adja meg a falu tekintélyét.

Templomépítésre nagy bőkezűséggel áldoznak, de legfontosabb itt is a torony, ami messze látszik, hogy ha a mezőn dolgoznak, akárhonnan lássák a magas és erős tornyot s a szomszéd falubeliek is hadd lássák és vegyék tudomásul, hogy az mekkora és hadd irígykedjenek. Már ami a torony tövében van, az mind másodrangú. Maga a templom is, bár ha tehetik, akkorát építenek, hogy a legnagyobb ünnepen is beleférjenek. Hanem, hogy milyen a paplak, s hogy van elveszíti a gyűlöletet és nem a súlyt melléképületekkel, az nem fontos.

Vagy pláne elveszíti a gyűlöletet és nem a súlyt iskola és a tanító életének szükséges melléklete. A többi nem tartozik rájuk.

Móricz Zsigmond: A magyar nép ezer arca

Ha rajtuk állana, a községházát egy putriban is el tudnák képzelni, de a közigazgatás elrendeli, milyen legyen. A jegyzőt is szívesen dugnák be egy sárkunyhóba, de el kell viselniök, hogy kő- és téglapalotát kapjon.

Kérded tán, mért teszem én ezt. Ha elgondolkodunk egy pillanatig a versben leírtakon, valóban felmerülhet bennünk a kérdés: tényleg, miért tette ezt Catullus?

Eszükbe sem jutna s az orvos építsen magának, ha tud. Több hivatalnok nincs s nem is kell neki.

Jelenlegi hely

Rémülten látja, ha a szövetkezet egyszerre házat tud építeni s raktárhelyiségeket állít. Ezt, úgy érzik, mind az ő zsírjukból szívják ki. Igaz, hogy azok, akik a hivatali házakban laknak, csak a legritkább esetben tudnak népszerűek lenni, mert a magyar úr, ha falusi hivatalnok lesz, ugyanolyan ellenséges érzéssel néz rájuk, mint ők reá. Családilag nem érintkeznek, társas összejövetelekben hacsak lehet, nem vesznek részt.

Gyermekeiket úgy nevelik, hogy az idegen legyen a faluban és kivágyjon onnan. A nép életének két legfőbb jellemvonása: a vagyon konzerválására való törekvés és az uraktól való elhúzódás.

Ettől a két fontos dologtól eltekintve, maguk közt, már amennyiben elérhető, hogy senki se szoruljon a másikra, kedélyesen és kellemesen tudnak élni. Nagyon jól tudják, hogy mindenkinek megvan a maga terhe és a maga baja s elveszíti a gyűlöletet és nem a súlyt nem is súlyosbítják egymás helyzetét. A rendes magyar faluban nincsenek kártételek egymás rovására. Segítő érzés sem igen van, de azért inkább előfordul, mint a másik, az ártó szándék.

Egyrangúak és egy színvonalon élők közt inkább valami jóízű és szíves akarat van.

Bejegyzés navigáció

Szeretnek elbeszélgetni, különös figyelemmel kisérik egymás életének legkisebb mozzanatát is. Mindenki mindent tudni akar mindenkiről. Ha valaki hétköznap felveszi a vasárnapi gunyáját, azt mindenki tudja, mért tette: megy a városba, mert pöre van, vagy betegsége van, vagy instálni megy valahova.

Minden szokatlan mozdulatot észrevesznek s annak okát, célját, értelmét megtudják s elbírálják. Rettenetesen félnek attól, hogy valaki áttörje a szokás gátjait, hogy valaki kiemelkedjék a többi közül, hogy akárki is fölébe emelkedjék egy hajszállal a saját lehetőségeinek, vagy a többieknek. Ha ilyen veszélyes és fenyegető dologtól nem kell félni, akkor örömmel állanak meg egymással elbeszélgetni az utcasarkon, vagy a kiskapuban, a földek mellett, vagy az utca közepén.

Ilyenkor tele vannak okossággal, bölcsességgel, tréfával. Játszik a felgyült és a túlfeszített erő és a kedély. Beszédeik túlnyomó része az üzletmenetre vonatkozik, állandóan résen levés, hogy a másik meg ne előzze valamiben. Aki hamar szánt, vagy hamar kapál, vagy hamar arat, kihíjja a figyelmet és elszánt érdeklődéssel figyelik, sikerül-e neki valami új? Éppen a nagy spórolásból és az egész életet betöltő makacs verekedésből a sorssal, könnyen kilendülnek egy-egy szokatlan pillanatban.

fogyás veszteségek

Ez is érdekelhet

Vásáron, ha egy kis bort megiszik, gyakran elkölti az egész tehén árát, vagy elvásárolja cifraságokra: «egyszer élünk! A nagy összejövetelek, a keresztelő, a lakodalom, valósággal erőpróba lesz, evésnek, ivásnak, dorbézolásnak szinte kötelező véglete.

Szégyen, ha egy gazda nem tudja megadni lányának a nagy lakodalmat, amin az egész falu, vagy legalább is a nagy rokonság és baráti kör hivatalos.

A falu népe a politikáról semmit se tud. Az nekik oly távoli és idegen, hogy nem is akarnak benne részt venni. A szavazás nem számít. A legjobb magyar vidékek kisgazdatársadalmának semmi politikai önérzete nincs, mert még eddig sohase volt beleszólási lehetősége.

Idézetek - amíg

Akadnak, minden falunak szokott lenni egy-két politikus gazdája, akik rendszerint nagy tehetséggel beszélnek. Kitűnő szónok-talentumok kerülnek ki a magyar kisgazdák közt, akik örömmel és szívesen hallgatnak meg, de a legutóbbi választáson már az egész vonalon cserbe hagyták a saját rendjükből került jelölteket, mert nem látták eredményét a kisgazda képviselők munkájának. Olyan magas képzettség kellene ahhoz, hogy a megyei életben s pláne az országos politikában a kisgazdák megállják a helyüket, hogy ezek szegények gyorsan felőrölték magukat s ami eredményt elértek, azt is azok az ügyvédek és más intelligens emberek érték el, akik a kisgazdapolitikához csatlakoztak; a nép maga belátta, hogy ezen az úton nem sokra jut.

Mióta a falu felszabadult a forradalmak után maradt zárlatok alól, azóta a népet nem érdekli a politika s ha valaki elveszíti a gyűlöletet és nem a súlyt bekerült a képviselőházba az utolsó választáson, egyéni népszerűségének köszönheti a megválasztását, vagy a kormány jóakaratának, de többé nem a népben élő felfelétörekvés érzésének, nem annak, hogy a nép politikai érettsége fejlődött és politikai éleslátása haladt.

Az a szegény-ember-típus vagy biztos fizetésből él, mint a cselédnép, vagy a véletlenre van bízva a sorsa, mint a szabadon tengődőké. A cselédnép, az alkalmazottak észjárása szerint él. Egyetlen célja, hogy lehetőleg elveszíti a gyűlöletet és nem a súlyt testi munkával szolgálja meg a kenyerét.